Szembenézés élettel, halállal

Szembenézés élettel, halállal

Az élet legnagyobb próbatételei közé tartozik, hogy szembenézzünk szeretteink halálával és elfogadjuk saját életünk végességét. Mivel a coachingon belül a gyász és a veszteségek feldolgozása az egyik szakterületem, továbbképzésként nemrég meghallgattam egy online beszélgetést Irvin D. Yalom-mal, a világhírű amerikai pszichiáterrel.

Yalom, a Stanford Egyetem professzora hosszú évtizedeket töltött az emberiség egzisztenciális szorongásainak vizsgálatával. A hamarosan kilencvenedik életévét betöltő szakember másfél évvel ezelőtt veszítette el imádott feleségét, Marylint, akivel tizenéves koruk óta elválaszthatatlanok voltak.

A berlini The School of Life szervezésében 2021. május 11-én Yalom Dr. Martin Ebeling filozófussal beszélgetett a szeretetről, a veszteségről és mindarról, aminek az élet végén jelentősége van. Mindezt egy könyv, az A Matter of Life and Death (“Élet-halál kérdés”) alapján, amelyet a Yalom-házaspár közösen írt onnantól fogva, hogy Marylin gyógyíthatatlan betegségére fény derült. Ez volt az utolsó dolog, amit együtt tudtak véghez vinni.

Yalom jelenleg azzal küzd, hogy hozzászokjon a Marylin nélküli élethez. Ahogy a terapeutája mondja, ez olyan mint egy láb amputálása után “talpraállni” és megtanulni együttélni a hiányával.

Felkészülés a halálra

A könyvírás Marylin ötlete volt és a közös munka során reflektáltak az együtt megélt évtizedekre és elgondolkodtak azon, hogy hogyan érdemes élni és szeretni, annak érdekében hogy a halál előtt ne kelljen megbánni semmit sem. Az írás segített Marylinnek abban, hogy felkészüljön a halálra, Yalomnak pedig abban, hogy fel tudja dolgozni a veszteségét.

Elmondása szerint nagyon sokára tudatosult csak Yalomban, hogy el fogja veszíteni szeretett feleségét. Tagadta, hogy Marylin meg fog halni, mert nem akarta elhinni, hogy felesége rákbetegsége gyógyíthatatlan és képtelen volt elfogadni a gondolatot, hogy soha többé nem fogja őt látni.

Lemondta az összes programját, hogy Marylinnel lehessen és minden kemoterápiás kezelésen is végig vele volt. Marylin sokáig küzdött az életben maradásért, és bár Yalom maga is erre kérlelte, megrendítő volt számára látni, hogy ennek mennyi szenvedés az ára. Amikor Marylin nem bírta már tovább elviselni a kínokat, az orvosilag támogatott halált választotta.* Ez azt jelentette, hogy a hospice-ban összegyűlt a család Marylin ágya köré és ő az orvos által pohárba bekészített halálos gyógyszeradagot önként elvette, és szívószálon keresztül megitta. Férje kezét fogva halt meg.

Mágikus gondolkodás

Yalom néha abban reménykedik, hogy ha majd ő is meghal, akkor találkozni fog Marylinnel ismét. Ezt egyfajta mágikus gondolkodásnak tartja. A józan eszével tudja, hogy felesége nem létezik már, de az, hogy elképzeli a viszontlátás örömét, segíti őt a gyászban és vigaszt jelent számára. Az egyébként ateista pszichiáter úgy beszélt erről, mintha először szerzett volna saját tapasztalatot arról, hogy a vallásos hit miért enyhíti sokak kínjait.

Önkéntes halál

Arra a kérdésre, hogy az orvosilag támogatott halálról hozott döntés hogyan érintette a kapcsolatukat, Yalom elmondta, hogy egyetértés volt Marylin és közte és ha úgy alakul, ő is saját maga akarja megválasztani a halála időpontját. Nietzschét idézte, aki azt írta az Így szólott Zarathustra c. művében, hogy “Némelyek túl későn halnak meg, némelyek pedig túl korán…Halj meg idejében…” Egyébként pedig az utolsó év, a közös könyvön való munkálkodás még inkább közel hozta őket egymáshoz.

Megbánás nélkül

Yalom szerint minél több a megbánás, és az elszalasztott lehetőségek és hiábavaló remények feletti kesergés, annál erősebb a halálfélelem. Praxisa alapján úgy látja, hogy életük végén sokan a családi kapcsolataik, a gyerekekkel, a szülőkkel való viszonyuk megromlását bánják meg és azt, ha elpazarolták a tehetségüket. Sokakban pedig félelem van – elsősorban mások közösségi média oldalait nézegetve -, hogy kimaradtak egy jobb életből, amit ők is élhettek volna, ahelyett hogy kezükbe vennék a sorsukat. Yalom arra buzdít, hogy ápoljuk emberi kapcsolatainkat, legyünk jelen a szeretteink mellett, töltsünk együtt minél több időt és alakítsuk tudatosan úgy az életünket, hogy a végén minél kevesebb legyen a megbánás.

Öregség

Yalom nem csak a felesége elvesztésével és a gyászával van elfoglalva, hanem az öregedéssel és gyengülő memóriájával is. Zavarba jön, amikor hirtelen nem tudja valakiről, hogy kicsoda. Az ismerősei közül már sokan meghaltak és Marylin hiánya abból a szempontból is fájó, hogy már nem tudja megkérdezni őt közös emlékeikről sem.

Yalom a gyászfeldolgozás érdekében terápiára jár. Emellett rendszeresen sétákat tesz és beszélget egy-két barátjával. A gyerekei is gyakran látogatják és többek közt filmeket ajánlanak egymásnak. A saját könyveit is újraolvasta, valamint épp egy új könyvön dolgozik. Az írás is terápia számára.

 

 

*Kalifornia államban az orvosilag támogatott halál törvényes lehetősége azoknak a halálos betegeknek, akiknek kevesebb mint hat hónap van hátra az életéből és tiszta tudattal önmaguk döntenek elviselhetetlen kínjaik befejezéséről.

 

Borítókép: Egon Schiele A halál és a lányka

2 thoughts on “Szembenézés élettel, halállal

  1. Pingback: Egy hosszú, egyre boldogtalanabb házasság tragédiája - Lelki edzés

  2. Pingback: Szembenézés a halállal és a veszteségek feldolgozása

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük