Csók, Anyu

Többen kérdeztétek, hogy mi is az a life coaching, milyen témákkal lehet hozzám jönni ennek keretében. Ezért ajánlom figyelmetekbe Rózsa János “Csók, Anyu” című, 1986-ban készült, örökérvényű filmjét, amely bemutatja egy középosztálybeli család mindennapi életét és konfliktusait.

A Kalmár családnak jól megy a sora. Mindenük megvan ami az 1980-as években státusz szimbólumnak számított: Egy félkész családi házban élnek, van saját telefonjuk és a gyerekek Milka csokit esznek és Pepsi-t isznak, a felnőttek pedig dobozos sört – ez akkor újdonság és nagy szó volt – iszogatva tesztelik a legújabb riasztóberendezést és a kertben egy dalmata szaladgál.

Az Udvaros Dorottya által alakított feleség idegenvezetőként járja az országot, későn ér haza és bár a gyerekeknek bekészíti a névre szóló ebédet a hűtőszekrénybe, arra nincs ideje hogy beszélgessen és érdemben törődjön is velük. Magára sincs elég ideje és kétségbeejtik az ősz hajszálai, valamint a gyanú, hogy a férjének viszonya van valakivel. Egy konyhai üzenőfalon, írásban kommunikál kamasz lányával, Marival és kisfiával, Petivel.

A férj, akinek szerepét Koltai Róbert játssza, egyfolytában rohanó üzletember és másodállású fusizó, aki mindig késésben van, letagadtatja magát a telefonban vagy épp elfelejti lemondani a vacsoravendégeket. Egyfolytában feszült és stresszes. Nincs ideje a gyerekeire, a barátaira és még a szeretőjével töltött időben is a munka tölti be a gondolatait. Mindenkinek mindent megígér és aztán nem tartja meg a szavát.

A kamasz Marira rá van testálva az öccse, rengeteg ház körüli munka és a kórházban fekvő nagymamát is ő látogatja. Ugyanakkor nyomasztják a továbbtanulással kapcsolatos kérdések és szeretné átbeszélni ezeket a szüleivel, elsősorban az apjával. Ahogy abban is érzelmi támogatásra lenne szüksége, hogy szerelmes egy nála sokkal idősebb férfibe – aki viszont titokban az anyja iránt táplál gyengéd érzelmeket.

Peti hetek óta lóg az iskolából anélkül, hogy ezt bárki észrevenné. Lenyúlja a pénzt, amit anyja az üzenőfalon hagy a bevásárlásra és az ebédjét a kutyával eteti meg – akit néha kisminkel és “farsangi ruhába” öltöztet. Egy periszkóprendszeren keresztül az egész házban leselkedik. Így tisztán látja a családtagok ügyes-bajos dolgait, apját a szeretőjével, az anyja körül legyeskedő orvost és a nővére szerelmes leveleit is elolvassa. A családlátogatásra érkező tanárnője elől elbújik a szekrénybe.

Az addig elhallgatott feszültség a nagymama halálakor robban és Mari kétségbeesésében öngyilkosságot kísérel meg. Vajon bekövetkezik-e bármilyen változás a család életében?

Bár a “Csók, Anyu” a késő Kádár-korszakot mutatja be, a jelenlegi családi életre is az a jellemző, hogy a szülők éjjel-nappal dolgoznak, hogy megteremtsék az anyagi hátteret, miközben gyerekeiket elhanyagolják ill. elvárják tőlük, hogy kis felnőttek legyenek és gondoskodjanak magukról.

Gyakori, hogy nincs kommunikáció a családtagok között és mindenki magányos. A házaspárok tagjai eltávolodnak egymástól, a munkába temetkeznek, vagy külső kapcsolatokban keresnek vigaszt, de a nagy rohanásban magukra sincs idejük. A gyerekeiknek törődésre és útmutatásra lenne szüksége. Ennek hiányában olyan kapcsolatokba keveredhetnek, amelyek nem tesznek jót nekik, vagy pedig elindulhatnak a züllés útján.

A szülőkben legtöbbször nem tudatosul, hogy mi a szerepük gyermekük “tragédiájában” és gyakran a gyereket hibáztatják, ha nem alakulnak jól a dolgai. Azonban a gyerekek, már csak a túlélésük miatt is egészen addig keresik a kapcsolatot a szülővel, amíg annak elérhetetlensége miatt fel nem adják a próbálkozást. Egy szakember sokat segíthet abban, hogy átlássuk családi viszonyainkat és megtaláljuk a kapcsolataink és a kommunikációnk javításának módját.

Borítókép: https://filmarchiv.hu/