A hatékony koncentráció bármilyen teljesítményhelyzetben fontos, legyen szó akár munkáról, tanulásról vagy sportról. Ha eredményesek akarunk lenni, szükséges, hogy kidolgozzuk saját koncentrációs stratégiánkat a megmérettetéseink előtt.
A világklasszis teniszjátékos, Serena Williams szerint akkor képes valaki 100%-os koncentrációra, ha még egy közeli utcai lövöldözés zajai sem zavarják meg és továbbra is csak a céljára figyel, minden mást kizárva.
Figyelni azt jelenti, hogy visszavonulunk minden más témától annak érdekében, hogy hatékonyan tudjunk kiválasztott feladatunkkal bánni. Amikor koncentrálunk, olyanok vagyunk, mint az íjász, aki megfeszíti az íjat és a célpontra irányítja a nyilat. Ha pedig fókuszálunk, az olyan, mint amikor a darts tábla közepén a „bikaszembe” (bull’s eye) készülünk beletalálni. Mind a koncentráció, mind a fókuszálás mentális erőfeszítést igényel részünkről. Előbbi hosszabb, utóbbi rövidebb ideig, de annál intenzívebben igénybe vesz minket.
Mi az, ami megzavarhatja a koncentrációnkat és elterelheti a figyelmünket?
Ez lehet a fizikai állapotunk, fáradtságunk, kimerültségünk vagy érzelmeink, mint például félelmünk vagy izgatottságunk. Ugyanakkor előfordulhat, hogy koncentrációs problémáink mögött táplálkozási zavar áll! Leggyakrabban azonban negatív gondolataink akadályoznak bennünket egy teljesítményhelyzetben.
Mi az, amire szükség van a koncentrációhoz és az eredményességhez?
Egyrészt fontos megtanulnunk a stresszel bánni, másrészt kifejlesztenünk magunkban a képességet, hogy a feladatunkra koncentráljunk és ne legyünk kizökkenthetőek. Van, hogy az is segít, ha nem görcsölünk rá az eredményre és szorongáskeltő gondolatainkra. Ha megtesszük a tőlünk telhetőt és rendíthetetlenül koncentrálunk, akkor lehet esélyünk Góliáttal szemben is!
Mentális fényszóró
Képzeljük el a figyelmünket, mint egy fényszórót. Mi vagyunk a megfigyelők, a döntéshozók és akaratunknak megfelelően irányítjuk a fényszórót feladatainkra. Ha nem megy a koncentrálás, az nem azt jelenti, hogy elveszett a figyelmünk, hanem azt, hogy a fényszórónk könnyen eltéríthető olyan ingerek által, amelyek nem relevánsak az éppen aktuális feladatunk szempontjából. Ezek lehetnek a külvilág zajai és jöhetnek belőlünk is gondolataink, érzéseink, testi érzeteink által.
A koncentráció paradoxona
Akkor hát az a megoldás, hogy kézben tartsuk a fényszórót, azaz koncentráljunk arra, hogy koncentráljunk? A rossz hír az, hogy ez nem fog menni. A koncentrációt ugyanis nem lehet erőltetni. Mert akkor máris oda a koncentráció. Sokkal inkább egy passzív műveletre van szükség, amely által a zavaró vagy irreleváns tényezőket távol tartjuk magunktól.
A hatékony koncentráció
Az eredményes koncentráció mégsem egy statikus dolog. Egy sportos példával élve, a játékosnak minden gondolatával és érzékszervével a feladatára, az ellenfelére és a helyzetre kell koncentrálnia és minden mást kizárnia. A koncentrációjának dinamikusnak kell lennie, azaz folyamatosan váltania kell, hogy mikor kire vagy mire figyel. Akkor lesz eredményes, ha figyelmét mindig a megfelelő dolgon tudja tartani.
Ez azt is jelenti, hogy másfajta koncentrációt igényel az, ha egy komplex helyzetet akarunk felmérni és kalkulálni a várható kimeneteleivel vagy ha saját magunkra figyelünk, állapotunkat elemezzük, tervezünk és döntéseket hozunk. Továbbá az is más, ha tanulunk vagy elbeszélgetünk magunkkal és az is, ha helyzetekre reagálunk vagy teljesítményt nyújtunk.
Tehát ha hatékonyak akarunk lenni, tudnunk kell, hogy mikor figyeljünk a környezetünkre és mikor saját magunkra, valamint, hogy hová helyezzük a fókuszt. Emlékezzünk arra is, hogy mi magunk választjuk meg, hogy mire koncentrálunk!
A hatékony koncentráció építőelemei
A koncentráció, mint bármilyen más készségünk, fejleszthető. Számos technikát el lehet sajátítani. Kezdetnek azonban az alábbi lépéseket ajánlom:
1. Eldöntöd, hogy koncentrálsz.
2. Egyszerre csak egy dologra figyelsz.
3. Csak olyan tényezőkre koncentrálsz, amelyeket irányítani tudsz.
4. Cselekszel.
Források:
1. Beckmann, J., & Elbe, A. M. (2015). Sport psychological interventions in competitive sports. (pp 97-103). Cambridge Scholars Publishing.
2. Eklund, R. C., & Tenenbaum, G. (Eds.). (2014). Encyclopedia of sport and exercise psychology (pp. 159-163). Sage Publications.
3. Karageorghis, C. I., & Terry, P. C. (2010). Inside sport psychology. Human Kinetics. Chapter 6.
4. Smith, L. H., & Kays, T. M. (2010). Sports psychology for dummies. John Wiley & Sons. Chapter 6.
5. Williams, J. M. E. (2010). Applied sport psychology: Personal growth to peak performance. Mayfield Publishing Co. Chapter 16.